Felvitel dátuma : 2020-10-08

Nyomtatás Küldés emailben

Olvasónk a társas együttélés keretei és korlátai felől kérdezett levelében, annak érdekében, hogy megismerje, milyen tevékenységeket végezhet a szomszédok zavarása nélkül a saját ingatlanában. Példaként hozott fel olyan tevékenységeket, mint a rádióhallgatást, a fűnyírást, de ide sorolta a saját kertben ruházat nélküli tartózkodást is. Jogellenesnek minősül-e ezen zavaró tevékenységekről a fényképfelvétel készítése a másik fél beleegyezése nélkül?
A társas együttélés legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találjuk, de más törvények és rendeletek is megfogalmazzák, hogy kinek, mikor és hogyan kell viselkednie, illetve, ha ezt nem teszi, akkor vele szemben milyen jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
A Ptk. szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná. Az adott településen jogszerűen végezhető, zajjal járó tevékenységeket az önkormányzatok általában rendeletben szabályozzák. Kisebb lakóközösségek – például társasházak – az önkormányzati rendelettől szigorúbb szabályokat is megfogalmazhatnak, ezért fontos a tájékozódás.
A szükségtelen zavarás, indokolatlan zajkeltés esetén a jog több eszköz alkalmazását is lehetővé teszi, egyik ilyen a birtokvédelem intézménye vagy a csendháborítás miatti feljelentés. Mivel nem egyértelmű, hogy kinek mi a szükségtelen zavarás, minden esetben az összes körülményt meg kell vizsgálni, ezért általánosítani nem lehet, minden ügyben egyedileg kell a vizsgálatot lefolytatni A birtokvédelem azt jelenti, hogy a birtokos birtokvédelmi eljárásban követelheti a zavarás megszüntetését. Az eljárás lényege, hogy az ingatlan birtokosát jogalap nélkül zavarják a tevékenységgel, és ennek megszüntetésére fellép a zajt okozó személlyel szemben.
A birtokvédelmi eljárás jegyzőnél indítható, vagy egyből a bíróságon azzal, hogy 1 éven túl kizárólag a bíróságon kezdeményezhető. A jegyző a birtoksértőt a birtoksértő magatartásától eltilthatja akkor, ha nyilvánvaló, hogy a birtokos jogosult a birtoklásra, valamint a birtoklás megzavarását nem volt tűrni köteles. A csendháborítás, mint szabálysértés szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető magatartás. Ahhoz, hogy a zajokozás csendháborítás legyen, olyan zaj kell, hogy keletkezzen, ami alkalmas lehet mások, illetve a természet megzavarására. A feljelentés miatt kiérkező rendőr, közterület-felügyelő vagy a természetvédelmi őr figyelmeztetheti a csendháborítót, helyszíni bírságot szabhat ki, vagy feljelentést tehet.
A hatályos szabályok alapján a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A jogszabályi rendelkezés értelmében tehát már a felvétel elkészítéséhez be kell szerezni az érintett beleegyezését. A bírói gyakorlat is következetes abban, hogy a hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül, a jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.
Olvasóink levelét Dr. Ackermann Zsuzsanna jogász a csevego7761@gmail.com email címre várja.
Jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű és nem minősül jogi tanácsadásnak, nem használható fel jogi tanács vagy vélemény helyettesítéseként.
Dr. Ackermann Zsuzsanna jogász